Kétségbeesett kiáltványt adtak közzé a pedagógiai szakszolgálatok
Egyre több a segítségre szoruló gyerek, egyre kevesebb a szakember.
Egyre több a segítségre szoruló gyerek, egyre kevesebb a szakember.
Miért söpör ki a kormány az óvodákból tízezernyi iskolaéretlen gyereket? Az idén élesedett új törvény ördögi logikával oldja meg az óvodakrízist, csak éppen még súlyosabb problémákat generál a szülői szervezet szerint.
Gyakorlatilag esélye sem volt azoknak a szülőknek, akik nem fogadták el az Oktatási Hivatal határozatát, és bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy gyermekük még egy évet óvodában maradhasson. A hónapokig tartó eljárás során nemcsak a pereket bukták el, hanem arra sem született válasz, van-e bármilyen lehetősége annak, aki nem ért egyet a gyermekéről döntő szakvéleménnyel. Ráadásul az ügynek az iskolaévvel egyáltalán nincs vége, jövőre a legóvatosabb becslések szerint is ezreket fog érinteni a probléma.
Közleményük szerint nincs is utasítási jogkörük sem titoktartásra, sem más eljárásra.
Többek között a nagyobb hatékonysággal indokolta a kormány, hogy idén már az Oktatási Hivatal dönt a gyerekek iskolaérettségéről, ám az eddigi adatok alapján a kérelmek nagy részét mégis továbbküldik az egyébként is túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknak. Ez abból a szempontból jó, hogy így legalább szakértő nézi meg a gyereket ahelyett, hogy pusztán papírok alapján döntenének a sorsáról, de ettől még nagy problémák vannak a rendszerrel. Hátrányosabb helyzetű térségekben sokan azt sem tudják, hogy kérvényt kellett volna beadniuk, így akkor is iskolába küldik az óvodásokat, ha még nem lenne itt az ideje.
Bár a kormány mást állított, csak december 31-ig lehetett a szakszolgálatokhoz fordulni az iskolaérettségi vizsgálat miatt.
A pedagógiai szakszolgálat szerint két vizsgálat alapján kiderül, hogy 6 évesen alkalmasak lesznek-e a gyerekek az iskolakezdésre.
Napi száz kilométer autózás, az átlagosnál nehezebben kezelhető, fejlesztésre szoruló gyerekek, adminisztráció: nagyon nehéz munkakörülményekről számol be egy utazó gyógypedagógus, aki vidéken, a "végeken" teljesít szolgálatot. Az élményei megmagyarázzák, miért írta alá – intézményében egyetlenként – a hermanos tanárok felhívását.